Nézem Kata törékeny alkatát, hallgatom szépen csengő hangját. Inkább édesanyjára hasonlít: Nagy Annára, a csodálatos színésznőre. Bizonyára nem könnyű feladat többszörösen kilépni a komfortzónájából, hiszen színésznő, természetes közege a szereplés, a nyilvános beszéd, de édesapjáról beszélni nem lehet egyszerű, több szempontból sem. Meg kellett találnia a személyes mondanivaló és az el nem mondható titkok között az egyensúlyt.Meg kell értenünk, hogy van, amit az édesapjával kapcsolatban Kata megtart magának. Az övé. És nem adja. Ez így van jól.

Tízévesen vesztette el az apját, és bár ritkán találkoztak, de így is létrejött egy különleges apa-lánya viszony. Huszárik Zoltán nem volt a klasszikus értelemben vett édesapa. Kata úgy emlékszik, talán a halála előtti egy évben kezdték valóban felfedezni egymást.

http://static1.architectforum.hu/files2012/n00/02/84/97/kozma-lajos-epiteszete-az-1920-as-evekben-neobarokk-vagy-art-deco.pdf

A Kozma kiállítás elé.

Műcsarnok, 2018. szeptember 5. – december 2.

Augusztus 16-án különleges tárlatvezetésben lesz részük a Műcsarnokba látogatóknak.

Az itt megrendezett Nemzeti Szalonok sorában 2018-ban olyan kézműves mesterek, művészek mutatkoznak be, akik alkotó munkájukban a népművészeti hagyományt tekintik ihlető forrásnak.

Aki kalauzolja Önöket: Novák Péter, színész, énekes, szövegíró, zeneszerző, műsorvezető.

Kép: https://marieclaire.hu/kultura/2017/04/24/novak-peter-uzenet-a-foldrol/

„Az akác tudja, mikor nyílhat kétszer. A béka, az egér, a hörcsög sejti, hogy milyen idők következnek. Csak a fejét fölfelé hordozó ember nem látja előre a holnapot.” (Szindbád, 1971)

Sellő Hajnal fiatal vágóasszisztensként ismerte meg Huszárik Zoltánt. Egy csésze kávé és mellett, Huszárik Kata társaságában idézi fel a rendezőhöz fűződő emlékeit. A blog szerzőjének most csupán a krónikás szerepe marad, mivel Kata, kapva az alkalmon, átveszi a kérdező szerepét.

Szabó Réka Az idő rögzíthető című helyspecifikus installációja június 20-tól látogatható a Műcsarnok Kamaratermében. A művészeti körökben nagyra tartott, ám a hazai közönség számára kevésbé ismert művész installációi a fény különleges világába kalauzolják a látogatót.

Holló László nevéhez, illetve a Holló Műhelyhez fűződik a KÉZ│MŰ│REMEK kiállításon megtekinthető hartai falitéka helyreállítása. Ennek apropóján kezdtünk beszélgetni.

A Műcsarnok tinédzsereknek szóló művészetpedagógia foglalkozásáról már meséltem Önöknek. A hétvégén felsős diákokkal és a foglalkozást vezető Schopp Ildikóval jártam be KÉZ|MŰ|REMEK kiállítást.

A gépesített világ, a modern technológia a 20. században számtalan szakma elsorvadását, gyakran teljes eltűnését eredményezte. A múlt felkutatása és a népi mesterségek megismerése felé haladva érdemes elidőznünk az 1900-as évek vidéki életénél, hogy felelevenítsünk néhány, ma már alig ismert foglalkozást.

A 20. századi magyar filmművészet egyik legmeghatározóbb alakja Huszárik Zoltán. E blog szerzője filmes családban nőtt fel, ahol a filmhez kötődő anekdoták a mindennapok természetes részei voltak. Huszárik Zoltán neve gyakorta felmerült ezekben a történetekben. Amikor megtudtam, hogy júniusban az ő grafikáiból nyílik kiállítás a Műcsarnokban, nagy örömmel fogtam bele egy kedvcsináló írásába. A sors furcsa játéka, hogy a szerző közeli barátja Huszárik Kata, a rendező lánya. Katával nagy szeretettel gyűjtöttük csokorba Önnek, kedves olvasó, ezt a néhány érdekességet a legendás filmrendező életéből.

 Néhány gondolat Huszárik Zoltán életéről hogy megértsük, honnan indult a legenda.