A Kéz|Mű|Remek. Népművészet. Nemzeti Szalon 2018 című kiállításon számos kézzel hímzett tárgyat láthat a nagyközönség. Vajon felismerik az ismerősnek tűnő minták közül, hogy melyik a messze földön híres matyó és melyik a kalocsai hímzés? 

Sokan összekeverik a két hímzést, pedig semmi közük egymáshoz. A matyó hímzés közel 200 éves múlttal rendelkezik. Mezőkövesd környékén terjedt el, leginkább az Alföld északi részén. Legjellemzőbb motívumai a szívrózsa, a cserfarózsa, a cipe – vagy cipő –, a madarak, a matyórózsa, a bimbók, a körök és a macskafark. A legenda szerint egyszer egy matyó legényt elvitt az ördög. A síró menyasszonynak azt szabta feltételnek, hogy ha visz az ördögnek egy tele kötény színes rózsát, visszaadja a szerelmét. Lévén tél volt az okos menyecskének jobb nem jutott eszébe: telehímezte a kötényét rózsával, és ezzel megmentette a kedvesét. A hagyomány szerint a mezőkövesdi lányok, de a legények is ezért viselnek a mai napig cifra kötényt az ördög ellen, és ezért lett a matyó hímzés központi eleme a rózsa.

A feladat egyértelmű: meg kell tölteni a teret műalkotásokkal. Mi számít műalkotásnak? Mi legyen a tematika? Ki segít megvalósítani az elképzelést? Elég vagyok én ehhez? Látom a máskor oly magabiztos tinédzserek arcán a tanácstalanságot és a várakozást. Nem tudnak mit kezdeni a helyzettel: önálló gondolatokat és ötleteket várnak tőlük.

A folyamatban az az legfurcsább, hogy semmi baj velük, hiszen amint kapnak egy hívószót, azonnal elindul a fantáziájuk és képesek a feladat megoldására. Jelen esetben ezt: írd fel egy cédulára, ami eszedbe jut, és ragaszd fel a falra. A cetlik tematizálása már nehezebb feladat, de néhány biztató szó elég, és máris működik. A rövid megjegyzéseket olvasva elgondolkozom: ezek a fiatalok tényleg ennyire társas magányban élnek? A feljegyzett gondolatok mindegyike azt tükrözi, hogy magukat csak individuumként tudják definiálni, annak ellenére, hogy csoportban dolgoznak.

Táncházba járni ma divatos dolog, ennek ellenére sokan nem tudják, mit is takar ez a fogalom. Az ötlet a hetvenes években fogalmazódott meg. A Bihari Együttes tagjai úgy gondolták, a táncosok sokkal jobban élvezik a szabad táncot, mint a sokadszor ismételt koreográfiát. Ennek apropóján szervezték meg négy budapesti táncegyüttes részvételével az első táncházat 1972. május 6-án a budapesti Liszt Ferenc téren. És mivel a néptánchoz élő zene kell, a talpalávalót Sebő Ferenc és Halmos Béla, a népi hangszeres zene legismertebb és legautentikusabb hazai képviselői szolgáltatták. Az esemény nem várt érdeklődést váltott ki, így a Bartók Együttes akkori vezetője úgy gondolta: megnyitja a kapukat az amatőr táncosok előtt is.

Juj, de nagyot nőttél! És milyen okos lettél! Hogy megy a suli? Mi leszel, ha nagy leszel? Generációkon átívelő, idegesítő kérdések, amelyeket gyerekként mindenki utál. Megfogadja, hogy ő bezzeg sosem… aztán mégis. Vajon miért tesszük? Mert közhelyekben beszélni könnyebb, vagy mert tényleg érdekel a válasz? Engem például érdekel, hogyan vélekedik egy mai középiskolás a környezetről, amiben a napjai nagyobbik részét tölti. Vajon az általános műveltségen túl milyen kompetenciákat sajátítanak el a diákok a mai suliban? És ha a tanulás nem intézményesített formában történne, azt hogyan kezelnék? Kérdések sora, amelyek sok felnőttet érdekelhetnek.

John Malkovich egyike azoknak a hollywoodi sztároknak, akit kicsik és nagyok, férfiak és nők egyaránt ismernek és nem okoz gondot felidézniük legalább egy filmjét. Nem meglepő, hogy a híres amerikai fotográfus, Sandro Miller ezt a kivételes tehetségű színészt kérte fel alkotótársául a kamera mesterei előtt tisztelgő fotósorozatához. A Műcsarnok június 3-ig látogatható kiállításán újabb oldaláról ismerhetjük meg Malkovichot. Ennek apropóján gyűjtöttünk csokorba 15 érdekességet Hollywood nagyágyújáról.

Kedd este izgatott várakozással telt meg a Műcsarnok aulája. Mindenki John Malkovich érkezését várta. Bár csak két napra érkezett Budapestre a színész, de - kis túlzással – azonnal a Műcsarnokba látogatott, hogy megnézze a Sandro Millerrel közösen jegyzett fotókiállítását.

A budapesti kiállítások látogatói közül is sokan úgy gondolják, hogy a Hősök terét keretbe foglaló mindkét épület múzeum. Tévednek, a két intézmény nem azonos funkciót lát el. Míg egy múzeumnak saját gyűjteménye van, melynek tudományos rendszerezésével és feldolgozásával is foglalkozik, és a gyűjtemények egyes részeit konkrét témák, gondolatmenetek mentén mutatja be a nagyközönségnek, addig a Műcsarnok tárlatok bemutatására alkalmas kiállítóterem, nem rendelkezik saját műkincsekkel, képzőművészeti alkotásokkal.

Így lehet, hogy a Műcsarnok egy időben ad otthont Sandro Miller világhírű fotográfus John Malkovichról készített sorozatának, illetve a Kéz-Mű-Remek kiállítás keretében bemutatott népművészeti tárgyaknak. Ebben a bejegyzésben röviden összefoglalom a Műcsarnok történetét, majd egy következő alkalommal magát az épületet mutatom be, építészeti karakterének látható és izgalmas felfedezések nyomán feltáruló titkait.

Pünkösdi király és királynő, májusfa és a csíksomlyói búcsú, egyszóval Pünkösdre készülünk. Mi is ennek az ünnepnek az eredete? Mit ünnepeltünk egykor és ma?

Pünkösd a Húsvét utáni ötvenedik napon vagy hetedik vasárnapon kezdődik, és két napig tart. Ebből fakadóan ahogy a Húsvét, úgy a Pünkösd is úgynevezett vándorló ünnep, azaz nincs fix helye a naptárban. Egy biztos: mindig vasárnapra és hétfőre esik. Európában a hagyományok szerint május és június közepe között ünnepeljük, így a hagyomány és a népnyelv a májust ezért Pünkösd havának nevezi.