A Kozma kiállítás elé.
Műcsarnok, 2018. szeptember 5. – december 2.
Turisták a híd közepén. Fényképezik az esti Budapestet. Lenyűgöző látvány.
A világ legszebb városa. Itt élünk. Mindennap ezt láthatjuk, ha akarjuk látni. Ha látni akarunk.
Hétköznapjainkból, gondjainkból érdemes néha felnézni. Ha magunkhoz engedjük az élményt, hagyjuk, hogy a képek elérzékenyítsenek, a szépség, amit töményen kapunk városunk láttán, megnyugvást hoz. Reményt kelt, hogy van, ami örök és megkérdőjelezhetetlen. Ezt nem kell állandóan magyarázni.
Van, amiről nem érdemes és nem kell álláspontokat ütköztetni.
(Persze nincsenek illúzióim, hogy vannak, akik Budapest látképeiről is képesek lennének „vérre menően” vitázni.)
A művészet elhelyezi nekünk, az építészek, várostervezők felszolgálják a menüt. Tessék, lehet fogyasztani.
Épületterv: az Iparművészek Szövetségének Székháza
http://www.mvkkvar.hu/kiallitas/kozmalajos/epiteszet.htm
Felemelnek, föléemelnek mindennek. Másik síkra terelnek, ami sokkal gazdagabb, nagystílűbb, mint a mindennapi bandukolásunk életünk kockakövein. Nekem bevált a látkép-terápia.
Az egyik nagy közvetítő Kozma Lajos, aki építészként, iparművészként, grafikusként és – korántsem utolsósorban – pedagógusként is kiemelkedő, korát meghazudtoló modernséggel és előremutató módon gondolkodott és alkotott.
A Fiatalok Társaságával, Koós Károllyal, Györgyi Dénessel és másokkal a népies szecesszió irányába indultak, de mindig korszerű, a kor trendjeit bátran meghaladva igyekeztek megálmodni és meg is valósítani sajátosan magyar, nemzeti karakterű építőművészetet.
Kozma kicsit más úton haladt tovább, mint kortársai.
Ha a húszas években készített munkáit nézzük, nehéz elhinni, hogy a neobarokk és a népies vonal állt közel hozzá. Sokáig nem tudott ellenállni az újabb és újabb stílusirányzatoknak, de a harmincas évekre végleg letette a voksát a teljes modernizáció mellett. Akkoriban született munkáival az élvonalba került. Ennek legékesebb lenyomata a Divatcsarnok homlokzata, a Havas-villa vagy a méltán híres Klinger-villa.
https://noizz.hu/city-life/megnyitott-az-andrassy-elmanykozpont/11kr8z5
Részlet a ház és lakás, mint életszcenárium című Kozma írásból:„Ha azt akarjuk, hogy utódaink ne szidjanak bennünket, úgy igyekezzünk olyan házakat tervezni és építeni, melyekben másfajta élet lehetőségei is elképzelhetők, ahol a falak, legalábbis a válaszfalak könnyen eltolhatók, ahol a hatalmas, lehetőleg összefüggő ablakok minden időjáráshoz, világításhoz szánva igen sokféleképpen használhatók. A ház nemcsak tőkebefektetés, de a család és a jövő nemzedék életkerete is, és változóképessége, rugalmassága a használhatóság legfontosabb próbája, időben is, nemcsak térben.”
Ez aztán a modern felfogás: nemcsak esztétikus, de praktikus szempontokat is előtérbe helyez. Talán Kozma ilyen üzeneteiből arra következtethetünk, hogy ez a komplex látásmódja terelte az iparművészet felé is.
Házai utcafrontjai zártak. Falba tolható ajtók, L-alakú nappali, konzolosan előrenyúló betongerendák, terasz. Mennyire intim, diszkréten befelé forduló. A lényeg belül, a saját szférában van.
Igen. Nekem például pont megfelelne egy Kozma ház. Imádnám.
http://www.mvkkvar.hu/kiallitas/kozmalajos/epiteszet.htm
Ez a rendezési elv jellemzi A Régiposta u. 13. szám alatti Kozma-épületet is. Letisztult, díszítés nélküli utcafront, belül pazar, impozáns terek.A budapesti Divatcsarnokban is számtalan alkalommal gyönyörködtem a Lotz terem festményeiben. A tetőszerkezet is Kozmát dicséri, az épület koronája: mintha a mai, modern hazai plázák előfutára lenne.
“ A művészet gerince sohasem a dísz volt – hanem a forma: a jó tervező nem a díszből indul ki, hanem a formából – a dísztelen formából…”
(Kozma Lajos: Ipar és művészet, Tér és Forma, 1930)
Színházszeretőként sokszor megfordulok az Átrium Színházban. 1936–ban épült, nagyon sokáig moziként működött. Az előcsarnok hangulata mindig is közel állt hozzám, de jó ideig nem tudtam, hogy ez is Kozma terve alapján készült.
A funkció miatt itt szem előtt kellett tartani a terem helyes akusztikáját is. Kozma olyan belső teret alakított ki, ahol a hang időben hal el, nem terjed tovább és a visszhang is csak egészen minimális. A kialakítása tehát nemcsak szép, de hasznos is.
https://index.hu/nagykep/2012/11/22/atrium
Hadd dicsérjem tovább. Milyen lenyűgöző egység van abban a gondolatban, hogy a gyomai Kner Nyomda az építész Kozmával tervezteti meg a nyomda épületét, ahonnan majd a grafikus Kozma munkáit is kikerülnek? 1916-tól folyamatosan készülnek itt könyvek Kozma míves illusztrációival. A grafikus Kozma nemcsak a szövegekhez szorosan kötődő képeket rajzolt, hanem könyvdísz mintakiadványokat is készített, gyönyörű iniciálékkal, fametszetekkel.
http://magyarbibliofilia.hu/book47.html
https://igrateney-ru.livejournal.com/148448.html
Ez az épület már ékes bizonyítéka a szecesszióból a Bauhaus felé induló, sőt a két stílust mesterien ötvöző Kozma további fejlődési szakaszának. Az épületben, a gyomai Kner-villában ma a magyarországi nyomdászat történetét feldolgozó kiállítás látható.
Kozma Lajos 70 éve ment el.
A múzeumi világ emléke előtt tiszteleg, 2018 emlékév, melynek keretében sok-sok Kozmához kapcsolódó program vár minket.
http://www.mvkkvar.hu/kiallitas/kozmalajos/epiteszet.htm
A Műcsarnokba veszem az irányt, ahol Kozma Klasszik címmel megnézhetem a Kozma vezette, szélesebb körben kevéssé ismert Budapesti Műhely történetét is.Egyedülálló, formabontó kezdeményezés volt, ami a múlt század elejének
Fotó: Detvay Lili
Magyarországán az igényes kézműipar életben tartásával a magyar art deco kiemelkedő darabjait hozta létre. Főként bútorokat, de a kollekcióikban volt tükör, lakástextília, lámpa és más lakberendezési tárgyak is. A nagyon igényes kivitelezésű darabok mindegyikét Kozma Lajos tervezte.
Fotó: Detvay Lili
A Műcsarnok kiállítása egységében, szerkezetében visszaadja Kozma egész alkotói személyiségét, azt a sokszínű, gazdag tárgyalkotói stílust, amely hordozza a reneszánsz, a barokk, az angol neoklasszicizmus és a biedermeier bútorkultúra elemeit, a magyar népművészet visszaköszönő motívumaival együtt.
Forrás: Internet
Mostanában a múzeumok különböző társprogramokkal segítik egy-egy kiállítás befogadását. A Kozma Klasszik anyagát egészen október közepéig kísérik a Műcsarnokban rendezett workshopok, konferenciák, előadások. Ráadásul sok oldalról lehet megközelíteni a kiállító életútjának, művészi szakaszainak állomásait és produktumait.
http://www.mvkkvar.hu/kiallitas/kozmalajos/butorok.htm
http://www.mvkkvar.hu/kiallitas/kozmalajos/butorok.htm
Úgy emlékszem, gyerekkoromban a múzeumlátogatás afféle magányos, csendes program volt. Végignéztük az anyagot, finoman elvettünk egy szórólapot, majd magunkkal vittünk valami „felemás” élményt. Vajon értem, amit láttam? Biztos, hogy jól érzem, amit a művész szeretett volna adni nekem? Hála a múzeumpedagógia és a PR-kommunikáció világának, a mai rengeteg programmal sokkal közelebb kerülhetünk a művészethez, sokkal több és hasznosabb háttérinformáció jut el hozzánk.
"Csak kétféleképpen élheted az életed:
Vagy abban hiszel, a világon semmi sem varázslat, vagy pedig abban, hogy a világon minden varázslat."
Albert Einstein
Mondjuk, hogy minden varázslat. Akkor: lakom egy II. kerületi Kozma-villában (Bauhaus stílusút rendeltem a mestertől), természetesen a Kozma tervezte art deco bútoraim között. Kedvenc faragott támlájú franciaágyamra heveredek, kezemben egy Ady-kötet, akinek verseskötetéhez Kozma megdöbbentően merész grafikákat rajzolt. Klingel könyvespolcomon ott sorakoznak Ady kortársainak, Csáth Gézának, Móricznak a kötetei, akik a könyveikben szívesen látták a sajátos formavilágú Kozma grafikákat. Hétvégente meglátogatom a Balaton-part löszfalára épített házamat, ami pontos mása annak, amit Kozma saját magának tervezett a Lupa-szigetre.
Az én balatonvilágosi vasbeton nyaralóm.
https://www.flickr.com/photos/balkubertalan/6344223763
És onnan nézek szerteszét. No meg felfelé.
Mert nézzünk néha felfelé, akár a villamos ablakából is.
A Műcsarnok Kozma Klasszik kiállítása 2018 decemberéig látható.
Írta: Hangyál Judit
