Műcsarnokblog

Egy könyvdesszert története | A MUCSARNOK.HU sorozatról

2025. július 22. - Műcsarnok Kunsthalle Budapest

Egy könyvdesszert története

 

ke_p1.jpg

ke_p2.jpg

 

A Műcsarnok neoviktoriánus, csigalépcsős könyvtárába lépünk, ahol a polcok roskadásig teltek antik és kortárs kötetekkel. A szellemi éhség hozott ide minket, s mi volna képes csillapítani a sóvárgást, amely egész lényünket átjárta? Egyedül az édeskés illatú könyvritkaságok szemléje, kóstolója képes tompítani ezt a nyugtalanító érzést. Leemelünk a polcról sárga gerincű, lila és fekete borítójú kiadványokat, és elmerülünk ebben a különös könyvrengetegben.

Az elő- és főkötetek ’elfogyasztása’ után érkezik a desszert, amely a Műcsarnok titkos receptúrája szerint készült. Az olvasóasztal közepére egy tortát helyeztek, pontosabban egy könyvtortát, melynek vízszintes rétegei különböző színűek, s az esszenciájuk is eltér egymástól, mégis valahogy egy egészet alkotnak.

Legfelül, a 01-es réteg karamellkrémhez hasonlít, a 02-es kékáfonya szeletre, a 03-04-es rétegek kávékrémre, alatta a 05-ös pisztáciás piskótára, a 06-os mákkrémre, a 07-es narancszselére, a 08-as málnahabra, a 09-es ribizlizselére, és a legalsó, a 10-es vaníliasodóra.

A desszertet rögvest szelik és tálalják, rétegeiben ezernyi íz keveredik.

Ezentúl ünnepelni csak könyvtortával lehet, hiszen a Műcsarnok lassan 130 éves.

 

Mit rejtenek a szeletek?

A Műcsarnok 2015-től Szegő György DLA művészeti igazgató és Bán András művészettörténész szerkesztésében, MUCSARNOK.HU címen egy tanulmánykötet-sorozatot indítottak el, amelyben eddig tíz kötet jelent meg. A kiadványok korábban kevéssé érintett művészeti szempontból dolgoznak fel témákat, így hiánypótló szerepet töltenek be.

 

MUCSARNOK.HU / 01 

…és formát ölt a gondolat…

Schickedanz Albert - A Műcsarnok építője

A karamellkrém színére hasonlító első kötet Schickedanz Albert (1846–1915) építészt mutatja be, aki többek között a Hősök terén álló Millenniumi Emlékmű, a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum tervezője volt. A kiadvány a 2015-ös Schickedanz emlékkiállításhoz kapcsolódott, kitér Budapest városmitológiájára, az Andrássy út és a Hősök tere kialakítására, a Műcsarnok építéstörténetére és archív anyagok bemutatására. A kötet 111 illusztrált oldalon méltatja a Budapest legfőbb turisztikai terét megálmodó tervező életművét.

 

MUCSARNOK.HU /02

Újraértelmezett hagyomány

Az ITT ÉS MOST (Képzőművészeti Nemzeti Szalon 2015) kiállítás keretében 2015. június 2-án megrendezett művészettörténeti szimpózium előadásai

A kékáfonya szeletre hasonlító kiadványban a 2015-ben megrendezett I. Képzőművészeti Nemzeti Szalonhoz kapcsolódó konferencia előadásainak szövegét olvashatjuk, a művészettörténet jeles kutatóinak esszéit.  Rockenbauer Zoltán interpretációjában a Magyar Vadak festészetét, Orosz Márton pedig a magyar animációs film történetét eleveníti fel, Keserü Katalin ornamentika kutatásaiba enged betekintést, végezetül Ébli Gábor esztéta a múzeumügyet veszi napirendre.

 

MUCSARNOK.HU / 03-04

Az Osztrák-Magyar Monarchia mint művészeti színtér

03 Az Aranykor társadalma és a művészetek

04 A festészet párhuzamos narratívái

A kávékrém színére emlékeztető kiadványok a 2016 őszén megrendezett, Az első Aranykor című kiállítást kísérő konferencia anyagát foglalják két kötetbe. A nagy sikerű tárlat Szegő György művészeti igazgató projektjeként valósult meg, melyhez Prof. Dr. Sármány-Parsons Ilona (Budapest – Bécs – London) művészettörténészt kérte fel a kurátori megvalósításra.

A kötetek a 19. század végének, 20. század elejének művészeti színterét és az azt befogadó, megteremtő társadalmat vizsgálják. Gyáni Gábor történész a Habsburg-birodalom és Közép-Európa viszonyát mutatja be Németh András neveléstörténész az életreform-mozgalmak törekvéseit; Bókay Antal irodalomtörténész a pszichoanalízis világába vezet be minket, Tóth Ferenc művészettörténész a korabeli művészeti reformok helyszíneként a Műcsarnokot mutatja be, Andreas Maleta bécsi galerista esszéje pedig Josef Maria Auchentaller festő és a Beethoven zeneszoba kapcsolatát taglalja.

 

MUCSARNOK.HU / 05

Rejtett történetek

Az életreform-mozgalmak és a művészetek

A pisztáciás piskótára emlékeztető kötet a 2018-ban megrendezésre került Rejtett történetek című tárlathoz kapcsolódik, melynek ötletadói Szegő György művészeti igazgató és Németh András neveléstörténész voltak. A kiadványban Németh András a 19. században gyökerező életreform-mozgalmak múltjáról és jövőjéről ír, Boreczky Ágnes neveléstörténész a táncművészetből sarjadó mozdulatművészet kezdeteiről tudósít, Renate Ulmer művészettörténész a korabeli darmstadti művésztelep életéről számol be, Gernot Böhme filozófus pedig a svájci Monte Veritá mozgalomról ír. A kiadványba életreform kislexikont is készítettek a szerkesztők.

 

MUCSARNOK.HU / 06

Máriási Iván

A modern esztétikai gondolkodás sajátosságai

A mákkrémhez hasonlító kötetben Máriási (Masznyik) Iván festőművész esztétika témájú doktori disszertációját adta közre a Műcsarnok a művész 2019-ben megrendezett tárlatának kísérő kiadványaként. Az alkotónak a Műegyetemen tartott előadásai, gondolatai meghatározók voltak az 1970-es években, több generáció látásmódját formálták. A művészeti elképzeléseket az építészeti gondolkodásmódra kivetíteni képes egyetemi oktató méltó helyet kapott ezzel a kötettel a mai szellemi-kulturális térben.

 

MUCSARNOK.HU / 07

Az életreform és a művészetek

A narancszselére hasonlító könyv a Rejtett történetek című tárlathoz kapcsolódó, 2019-ben megrendezett konferencia tanulmányait fogja egybe. A kiadványban jeles kutatók taglalják az életreform-törekvések hazai és külföldi gyökereit. Németh András neveléstörténész a magyar életreform és a művészetek témakörébe vezet be minket; Tészabó Júlia művészettörténész a gyermekszoba-tervezés életreform elemeit mutatja meg; Őriné Nagy Cecília művészettörténész a Gödöllői Művésztelep rejtett történeteit tárja fel; Lázár Imre kulturális diplomata pedig a spiritualitás igézetében útra kelt Sass Brunner Erzsébet és Brunner Erzsébet festőművészek életútját mutatja be.

 

MUCSARNOK.HU / 08

Kik vagytok? Esszék portréfotókról

A málnahabra hasonlító kötet kortárs szépíróknak a fotográfiáról, fotózásról készült szövegeit tartalmazza. Többek között Bartis Attila, Kukorelly Endre és Szabó T. Anna írásait magyar és nemzetközi fotóművészek munkái illusztrálják. A szövegekkel a Műcsarnok a fotográfia és az irodalom szoros kapcsolatára hívja fel a figyelmet. A kötet kapcsolódott a fotóművészek képzőművészekről készített fényképeit bemutató kiállításához.

 

MUCSARNOK.HU / 09

Keletelt sorsok. Magyar építészek Ázsiában

 A ribizlizselé színű kötet a mesés Keletet választó magyar építészek életútját és tevékenységét tárja az olvasó elé. A magyar orientalisztika történetének egy rejtőzködő vonulatát fedte fel az a tárlat, amelyet 2023-ban mutatott be a Műcsarnok. A 20. század elején számos magyar tudós és építész kelt útra, hogy az európai modernség helyett a spiritualitás vonzáskörét választva felfedezze a Kelet ősi bölcsességét. Ázsiában számos ország (köztük India és Kína) a tehetséges magyar tervezők elképzelései szerint megszületett épületek otthonává vált.

 

MUCSARNOK.HU / 10

Kós Károly műhelye

A vaníliasodó színű kötet Kós Károly építész munkásságára hívja fel a figyelmet, aki meghatározó szerepet töltött be a népi építészet másik modernitást ígérő híveinek körében. A kötet forrása az életmű jeles kutatója, Anthony Gall építész kurátor vezetésével megrendezett 2024-es kiállítás. Kós Károly szellemi hagyatékát a téma autentikus szakértőinek szövegei dolgozzák fel.

 

Hol találhatjuk meg a MUCSARNOK.HU köteteit?

A Műcsarnok Előcsarnokában működik az Art BOX művészeti könyvek és tárgyak boltja, ahol megvásárolhatók a sorozat kötetei.

https://www.mucsarnok.hu/mucsarnok/konyvesbolt.php

Az olvasás iránt elkötelezett látogatót várja a Műcsarnok Archívum és Könyvtár is, ahol rengeteg szakmai anyag mellett ez a könyvsorozat is megtekinthető és kutatható.

https://www.mucsarnok.hu/mucsarnok/konyvtar.php

 

Markovits Éva

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Sólyom András rövidfilmje a Vanitas-olvasatok című tárlatról

Sólyom András rendező rövidfilmet készített a Műcsarnokban 2025. március 21. – április 27. között megrendezett Vanitas-olvasatok című tárlatról.

A filmben Kondor-Szilágyi Mária kurátor kalauzolja a nézőket a kiállításban.

A vanitas-csendéletek a 17. században az emberi élet rövidségére, mulandóságára és a világi dolgok hiábavalóságára hívták fel a figyelmet. A Vanitas-olvasatok című, három termet betöltő csoportos kiállítás a régi művészettörténeti témának kortárs képzőművészeti feldolgozásaiból kínál egy válogatást. Festmények, grafikák, szobrok, videómunkák és installációk reflektálnak egy-egy „olvasatra” a vanitas témán belül. A kiállítás nyolc téma köré csoportosul, amelyek mindegyike egy-egy hagyományos képtémát követ, mint például a haláltánc, a vanitas-csendélet, a homo bulla (buborékfújó), illetve az idő múlása, életkorok, gyász, romok. Ugyanakkor egy külön résszel megkíséreljük megmutatni az elmúláson túlmutató lehetőségeket.

 

Peter Lindbergh | a Budapest Fotófesztivál nyitókiállítása a Műcsarnokban

Kerekasztal-beszélgetés Simon Brodbeckkel, a fotográfus fiával, a Peter Lindbergh Alapítvány igazgatójával

494722783_1118302433662858_8190612519405203232_n.jpgBeszélgetőtársak: Tulipán Zsuzsanna, a kiállítás kurátora és Mucsy Szilvia fesztiváligazgató


      1. 2. 3.

Simon Brodbeck: A Műcsarnokban megrendezett kiállítás bensőséges betekintést kínál Peter Lindbergh világába. A képválogatás az egyik első kiállítási anyagából, a Photographs című tárlatból történt, amelyet Peter az 1990-es években állított össze. Abban az időben a nagyítások egyenesen a sötétkamrából érkeztek, és a munkafolyamatot Peter végig felügyelte. A többnyire kisebb formátumú, vintázs nagyításokból megismerhetjük Peter Lindbergh fotográfusi identitásának többféle aspektusát és a monokróm esztétikájának gyökereit.

Tovább

Szabadjáték / II. Képzőművészeti Nemzeti Szalon - Beszélgetés Cseh Lili szobrászművésszel

Cseh Lili szabadjátéka

– Életünk során fura kapcsolódásokba botlunk. A 90’ évek végén és a 2000-es évek elején magas színvonalú angol kiadványokban dolgozhattam. Kulturális híreket szerkesztettem, és igyekeztem sok örömteli kapcsolatokra szert tenni, főként a képzőművészet területén. Ez idő tájt ismertem meg Délceg Katalint, aki létrehozta az egyik legkomolyabb hazai képzőművészeti galériát, a Dovint. Nem lehetett megkerülni, ha Budapestet ajánlottuk akár külföldi, akár magyar érdeklődőknek. Fiatal szobrászként Te is ide tartoztál. Hogyan emlékszel vissza a pályád kezdetére, és mit jelentett akkor egy jelentős galériához tartozni? Inspiráló volt-e a nagyok között lenni?

Tovább

SZABADJÁTÉK – a művészet tágassága - “A Műcsarnok azé, aki kiállít benne.”

Beszélgetés Szurcsik József képzőművésszel, meghívott kurátorral a II. Képzőművészeti Nemzeti Szalonról és sok minden másról is.

szurcsik_1.jpg

Szurcsik Józseffel a Műcsarnokban, a „Szabadjáték – II. Képzőművészeti Nemzeti Szalon” okán készültem beszélgetni, de előtte fontosnak tartottam, hogy ellátogassak a B32 Galériába és megnézzem „Romantikus táj égő házzal” című kiállítását. Nagyon felkavaró anyagot láttam, és ismét rájöttem, milyen fontos a művész verbális megnyilatkozása és a művészettörténész kiegészítése. Ugyanis teljesen félreértettem Szurcsik képeit. Úgy gondoltam, hogy a képei segítségért üvöltenek, hogy vedd észre, elpusztulunk, minden ég és füstöl.

Tovább
süti beállítások módosítása