Műcsarnokblog

A Műcsarnok is múzeum?

2018. május 23. - Műcsarnok Kunsthalle Budapest

palace_of_art_in_budapest_1.jpg

A budapesti kiállítások látogatói közül is sokan úgy gondolják, hogy a Hősök terét keretbe foglaló mindkét épület múzeum. Tévednek, a két intézmény nem azonos funkciót lát el. Míg egy múzeumnak saját gyűjteménye van, melynek tudományos rendszerezésével és feldolgozásával is foglalkozik, és a gyűjtemények egyes részeit konkrét témák, gondolatmenetek mentén mutatja be a nagyközönségnek, addig a Műcsarnok tárlatok bemutatására alkalmas kiállítóterem, nem rendelkezik saját műkincsekkel, képzőművészeti alkotásokkal.

Így lehet, hogy a Műcsarnok egy időben ad otthont Sandro Miller világhírű fotográfus John Malkovichról készített sorozatának, illetve a Kéz-Mű-Remek kiállítás keretében bemutatott népművészeti tárgyaknak. Ebben a bejegyzésben röviden összefoglalom a Műcsarnok történetét, majd egy következő alkalommal magát az épületet mutatom be, építészeti karakterének látható és izgalmas felfedezések nyomán feltáruló titkait.

mke.jpg

A mai Magyar Képzőművészeti Egyetem elődje, a Magyar Királyi Országos Mintarajztanoda és Rajztanárképezde 1871-ben alakult meg Budapesten. Első otthonát az akkori Sugárút (mai Andrássy út) és az Izabella utca saroktelkére Rauscher Alajos tervezte. Ennek szomszédságában épült fel (a mai Andrássy út 69 szám alatt) 1877-ben Láng Adolf tervei alapján a Műcsarnok elődje. Impozáns falfestményeit a mesteriskola festőtanára, Lotz Károly készítette. Dekoratív ünnepélyessége dacára a ma Régi Műcsarnokként emlegetett épület, illetve az Országos Általános Kiállítás alkalmából 1885-ben emelt második ház is alkalmatlan volt nagyobb kiállítások befogadására. Ezért az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat által kinevezett bizottság 1893-ben felvetette egy új Műcsarnok megépítésének gondolatát.

mucsarnok-1896.JPG

Az 1894-ben elfogadott tervek alapján a millenniumi ünnepségek idején, 1896 májusában nyitotta meg kapuit a Hősök terén álló, nagy belmagasságú, földszintes épület. Négy nagyobb és tíz kisebb kiállítótermet alakítottak ki benne, volt olvasóterme, könyvtára és kávézója is. Nem véletlen, hogy a szemben álló, 1906-ra elkészült neoreneszánsz stílusú Szépművészeti Múzeum ellenében a Műcsarnok egyetlen szintet foglalt el: csak így kaphattak a kiállítótermek a tető irányából, üveg felülvilágítókon át természetes fényt. A szoborkiállítások számára kialakított oszlopos folyosóval körülvett, félkör alakú csarnok számos rendezvény, elegáns társasági esemény, bál helyszíne volt a millenniumi ünnepségsorozat idején.

A megnyitást követő első képzőművészeti és építészeti kiállítás 267 kiállító 1276 művét vonultatta fel. A Magyar Hírlap 1896. május 4-i számában Bródy Sándor lelkesen számolt be az eseményről: „ Itt van az egész magyar művészvilág, az elmúlt évtized java munkái, a ma legjobb termése! Csudálatos erővel mutatja be a nemzeti művészet mivoltát ez a kizárólag magyar kiállítás.” A tárlat színvonalát mi sem tükrözi jobban, mint az alkotók névsora:  Munkácsy Mihály Benczúr Gyula, Szinyei Merse Pál, Barabás Miklós, Lotz Károly, Than Mór, Zichy Mihály, a pálykezdő művészek közül pedig Csók István, Fényes Adolf, Rippl-Rónai József. De a művészeti élet más eseményei is a Műcsarnokhoz kötődtek. Mivel a Magyar Képzőművészeti Társulat vállalta a művészet nagy halottjainak temetését is, így ebből az épületből indult utolsó útjára Munkácsy Mihály, Lotz Károly, Lechner Ödön, Spányi Béla és Mészöly Géza.

mucsar.jpg

Az első világháború alatt hadikórházként működött, a üvegtetőket mésszel vonták be. A befolyó víz hatalmas károkat okozott, így a háború után alapos felújításra szorult az épület. A második világháború alatt ismét erősen megrongálódott, az előcsarnok Dózsa György úti fala és a mennyezet egy része beomlott. A helyreállítási munkák még az eredeti terveket követték, de az ötvenes évektől fogva a kiállítási tér jelentősen csökkent, a szoborcsarnokból raktár lett, az oszlopsort befalazták. Ettől fogva az intézmény a szocialista kultúrpolitika kiállítási centrumává vált.

31038.jpg

Csak a rendszerváltás után nyerte vissza autonómiáját és foglalta el újra méltó helyét a hazai és a nemzetközi művészeti életben. Mára újra Magyarország meghatározó kortárs művészeti kiállítóhelye, melynek legfőbb célkitűzése nemcsak a nemzetközi és hazai kortárs képzőművészeti trendek, jelenségek bemutatása, közvetítése, hanem azok alakítása. A Műcsarnok a változatos, sok művészeti ágat felvonultató tárlatok mellett a gazdag kísérő programokra, rendezvényekre, valamint a múzeumpedagógiai foglalkozásokra és speciális programokra is kiemelt figyelmet fordít.

Írta: Vámosi Eszter

A bejegyzés trackback címe:

https://mucsarnok.blog.hu/api/trackback/id/tr9713994722

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása