Pünkösdi király és királynő, májusfa és a csíksomlyói búcsú, egyszóval Pünkösdre készülünk. Mi is ennek az ünnepnek az eredete? Mit ünnepeltünk egykor és ma?
Pünkösd a Húsvét utáni ötvenedik napon vagy hetedik vasárnapon kezdődik, és két napig tart. Ebből fakadóan ahogy a Húsvét, úgy a Pünkösd is úgynevezett vándorló ünnep, azaz nincs fix helye a naptárban. Egy biztos: mindig vasárnapra és hétfőre esik. Európában a hagyományok szerint május és június közepe között ünnepeljük, így a hagyomány és a népnyelv a májust ezért Pünkösd havának nevezi.
Noha keresztény ünnepként ünnepeljük, eredete a zsidó valláshoz kötődik. A zsidó húsvétként is számon tartott Pészachot követő ötvenedik napon ülték a befejezett aratás (az új kenyér) majd pedig a sínai szövetség, azaz a mózesi törvényhozás (a Tóra átadása) ünnepét.
Hogy ennek az ünnepnek kapcsán mi a két vallás közötti kapocs? Az Újszövetséget már az Ószövetség prófétái megjövendölték, jóval Krisztus születése előtt: „Új szövetséget kötök veletek...akkor majd...új szívet adok nektek és új lelket oltok belétek...Az én Lelkemet oltom belétek...” (Ez. 36,25-27; 11,19; Jer. 31,31k).
A keresztény pünkösdi ünnep a Húsvét beteljesedése köré szerveződik. A Biblia szerint ezen a napon szállt le Jézus lelke az égből Szentlélek formájában. Egy óriási szélviharként előbb kiáradt az apostolokra, majd megszentelte őket. Ekkor kapták meg a próféták az isteni igazságot, azaz innentől fogva tudták továbbadni Krisztus történetét. A Szentlélek eljövetelén túl a hagyomány ezen a napon ünnepeli az új törvényt és az Egyház születésnapját.
Mint minden vallási ünnephez, a Pünkösdhöz is számtalan népszokás társul. Többségük a kereszténység előtti időkre nyúlik vissza. Néhány ezek közül a római floráliák, azaz tavaszköszöntő ünnepek hagyományait idézik
A májusfát május elején állítunk, de a hagyomány szerint Pünkösd ünnepén gyűjtötte össze a legény a család férfitagjait és a barátokat, hogy a szeretett lány kapuja elé egy feldíszített fát állítsanak. A sudár fát – általában fiatal nyárfát vagy fenyőt – szalagokkal, édességgel ruházták fel. Napjainkban a hagyomány annyiban kapcsolódik Pünkösdhöz, hogy ezen a napon bontják le a májusfát.
A falubeliek más módon is megajándékozták egymást: pünkösdi rózsát, bodzát vagy egyéb virágot tűztek egymást kerítésére, hogy az év során nehogy belecsapjon a villám a házba.
A pünkösdi király és királyné választás szintén ismert szokás ezen az ünnepen. Ekkor a falu apraja-nagyja egy versenyen választja ki a legügyesebb, legrátermettebb legényt. A középkor óta élő szokás szerint karikába dobás, tuskócipelés, lovas versenyek és egyéb erőpróbák vártak a falu fiataljaira. A hagyomány szerint a pünkösdi király hivatalos volt minden esküvőre, mulatságra és a kocsmai fogyasztását - falutól függően - egy hétig, vagy akár egész évben a közösség állta. Amolyan beavatás volt: a kamasz legények ezentúl kedvükre udvarolhattak, kocsmázhattak.
Az ünnepi szokás szerint a lányok is kiveszik a részüket az ünnepből. A királynéjáráskor négy kamaszlány közrefogja a legfiatalabb és legszebb ötödiket, és kendővel vagy fátyollal letakarva, énekelve körbekísérik az utcákon. A hagyomány jelentése, hogy a lányt férjhez adják, és minél termékenyebb legyen a házasság. A pünkösdi királynét az ünnep végén a falu főterén felemelik és körbetáncolják.
Pünkösdölés alkalmával a pünkösdi király és királyné kíséretével jelent meg. Ekkor együtt járták körbe a falut, hogy adományokat gyűjtsenek.
Pünkösd kapcsán legelőször a csíksomlyói búcsú jut eszünkbe. Csíksomlyó ad otthont az egyik legfontosabb kárpát-medencei Mária-kegyhelynek. A tizenötödik századtól fogva a katolikus hívek Pünkösd szombatjára érkeztek a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után elvonultak a két Somlyó-hegy közé. A népszokás ma is eleven, rendkívül népszerű hagyomány.
Aki szeretne maga is részesévé válni a pünkösdi hagyományoknak, látogasson el a Műcsarnokba, ahol május 21-én számtalan, színes program várja az érdeklődőket. A Kéz-Mű-Remek kiállítás keretén belül a látogatók maguk is aktív részesei lehetnek a pünkösdi hagyományoknak. Lesz zenés tárlatvezetés a Görömbő kompániával. Természetesen a Műcsarnok is megválasztja a maga pünkösdi királyát, királynéját. Kicsik és nagyok egyaránt megtanulhatják a pünkösdi ünnephez tartozó népdalokat és karikázó táncokat Hertel Szilvia és Babus Tamás illetve a Dunavirág Táncegyüttes vezetésével. Délután Navratil Andrea és a Kobzos együttes koncertje várja a látogatókat. Kézműves foglalkozások, hangszerbemutatók, mesterségbemutatók és térzene színesíti az egész napos rendezvényt.
Írta: Vámosi Eszter