Táncházba járni ma divatos dolog, ennek ellenére sokan nem tudják, mit is takar ez a fogalom. Az ötlet a hetvenes években fogalmazódott meg. A Bihari Együttes tagjai úgy gondolták, a táncosok sokkal jobban élvezik a szabad táncot, mint a sokadszor ismételt koreográfiát. Ennek apropóján szervezték meg négy budapesti táncegyüttes részvételével az első táncházat 1972. május 6-án a budapesti Liszt Ferenc téren. És mivel a néptánchoz élő zene kell, a talpalávalót Sebő Ferenc és Halmos Béla, a népi hangszeres zene legismertebb és legautentikusabb hazai képviselői szolgáltatták. Az esemény nem várt érdeklődést váltott ki, így a Bartók Együttes akkori vezetője úgy gondolta: megnyitja a kapukat az amatőr táncosok előtt is.

Juj, de nagyot nőttél! És milyen okos lettél! Hogy megy a suli? Mi leszel, ha nagy leszel? Generációkon átívelő, idegesítő kérdések, amelyeket gyerekként mindenki utál. Megfogadja, hogy ő bezzeg sosem… aztán mégis. Vajon miért tesszük? Mert közhelyekben beszélni könnyebb, vagy mert tényleg érdekel a válasz? Engem például érdekel, hogyan vélekedik egy mai középiskolás a környezetről, amiben a napjai nagyobbik részét tölti. Vajon az általános műveltségen túl milyen kompetenciákat sajátítanak el a diákok a mai suliban? És ha a tanulás nem intézményesített formában történne, azt hogyan kezelnék? Kérdések sora, amelyek sok felnőttet érdekelhetnek.

John Malkovich egyike azoknak a hollywoodi sztároknak, akit kicsik és nagyok, férfiak és nők egyaránt ismernek és nem okoz gondot felidézniük legalább egy filmjét. Nem meglepő, hogy a híres amerikai fotográfus, Sandro Miller ezt a kivételes tehetségű színészt kérte fel alkotótársául a kamera mesterei előtt tisztelgő fotósorozatához. A Műcsarnok június 3-ig látogatható kiállításán újabb oldaláról ismerhetjük meg Malkovichot. Ennek apropóján gyűjtöttünk csokorba 15 érdekességet Hollywood nagyágyújáról.

Kedd este izgatott várakozással telt meg a Műcsarnok aulája. Mindenki John Malkovich érkezését várta. Bár csak két napra érkezett Budapestre a színész, de - kis túlzással – azonnal a Műcsarnokba látogatott, hogy megnézze a Sandro Millerrel közösen jegyzett fotókiállítását.

A budapesti kiállítások látogatói közül is sokan úgy gondolják, hogy a Hősök terét keretbe foglaló mindkét épület múzeum. Tévednek, a két intézmény nem azonos funkciót lát el. Míg egy múzeumnak saját gyűjteménye van, melynek tudományos rendszerezésével és feldolgozásával is foglalkozik, és a gyűjtemények egyes részeit konkrét témák, gondolatmenetek mentén mutatja be a nagyközönségnek, addig a Műcsarnok tárlatok bemutatására alkalmas kiállítóterem, nem rendelkezik saját műkincsekkel, képzőművészeti alkotásokkal.

Így lehet, hogy a Műcsarnok egy időben ad otthont Sandro Miller világhírű fotográfus John Malkovichról készített sorozatának, illetve a Kéz-Mű-Remek kiállítás keretében bemutatott népművészeti tárgyaknak. Ebben a bejegyzésben röviden összefoglalom a Műcsarnok történetét, majd egy következő alkalommal magát az épületet mutatom be, építészeti karakterének látható és izgalmas felfedezések nyomán feltáruló titkait.

Pünkösdi király és királynő, májusfa és a csíksomlyói búcsú, egyszóval Pünkösdre készülünk. Mi is ennek az ünnepnek az eredete? Mit ünnepeltünk egykor és ma?

Pünkösd a Húsvét utáni ötvenedik napon vagy hetedik vasárnapon kezdődik, és két napig tart. Ebből fakadóan ahogy a Húsvét, úgy a Pünkösd is úgynevezett vándorló ünnep, azaz nincs fix helye a naptárban. Egy biztos: mindig vasárnapra és hétfőre esik. Európában a hagyományok szerint május és június közepe között ünnepeljük, így a hagyomány és a népnyelv a májust ezért Pünkösd havának nevezi.