Sólyom András rendező rövidfilmet készített a Műcsarnokban 2025. március 21. – április 27. között megrendezett Vanitas-olvasatok című tárlatról.

A filmben Kondor-Szilágyi Mária kurátor kalauzolja a nézőket a kiállításban.

A vanitas-csendéletek a 17. században az emberi élet rövidségére, mulandóságára és a világi dolgok hiábavalóságára hívták fel a figyelmet. A Vanitas-olvasatok című, három termet betöltő csoportos kiállítás a régi művészettörténeti témának kortárs képzőművészeti feldolgozásaiból kínál egy válogatást. Festmények, grafikák, szobrok, videómunkák és installációk reflektálnak egy-egy „olvasatra” a vanitas témán belül. A kiállítás nyolc téma köré csoportosul, amelyek mindegyike egy-egy hagyományos képtémát követ, mint például a haláltánc, a vanitas-csendélet, a homo bulla (buborékfújó), illetve az idő múlása, életkorok, gyász, romok. Ugyanakkor egy külön résszel megkíséreljük megmutatni az elmúláson túlmutató lehetőségeket.

Beszélgetőtársak: Tulipán Zsuzsanna, a kiállítás kurátora és Mucsy Szilvia fesztiváligazgató

      1. 2. 3.

Simon Brodbeck: A Műcsarnokban megrendezett kiállítás bensőséges betekintést kínál Peter Lindbergh világába. A képválogatás az egyik első kiállítási anyagából, a Photographs című tárlatból történt, amelyet Peter az 1990-es években állított össze. Abban az időben a nagyítások egyenesen a sötétkamrából érkeztek, és a munkafolyamatot Peter végig felügyelte. A többnyire kisebb formátumú, vintázs nagyításokból megismerhetjük Peter Lindbergh fotográfusi identitásának többféle aspektusát és a monokróm esztétikájának gyökereit.

„Az emberi lét szélben libegő gyertyaláng” (japán közmondás)

Sinkó István festőművésszel beszélgettünk a Műcsarnok Szabadjáték – II. Képzőművészeti Nemzeti Szalon 2020 kiállítása kapcsán.

Cseh Lili szabadjátéka

– Életünk során fura kapcsolódásokba botlunk. A 90’ évek végén és a 2000-es évek elején magas színvonalú angol kiadványokban dolgozhattam. Kulturális híreket szerkesztettem, és igyekeztem sok örömteli kapcsolatokra szert tenni, főként a képzőművészet területén. Ez idő tájt ismertem meg Délceg Katalint, aki létrehozta az egyik legkomolyabb hazai képzőművészeti galériát, a Dovint. Nem lehetett megkerülni, ha Budapestet ajánlottuk akár külföldi, akár magyar érdeklődőknek. Fiatal szobrászként Te is ide tartoztál. Hogyan emlékszel vissza a pályád kezdetére, és mit jelentett akkor egy jelentős galériához tartozni? Inspiráló volt-e a nagyok között lenni?

MAYER ÉVA képzőművésszel beszélgettünk a Műcsarnok Szabadjáték – II. Képzőművészeti Nemzeti Szalon 2020 kiállítása kapcsán

„A jelenben az abszurditás és a szürrealitás áthatja a valóságot, a mindennapi tapasztalatot...”

A Műcsarnok blog vendége Ferenczy Zsolt festőművész, a Nemzeti Szalon egyik kiállítója.

Beszélgetés Szita Barnabás képzőművésszel

Szurcsik Józseffel a Műcsarnokban, a „Szabadjáték – II. Képzőművészeti Nemzeti Szalon” okán készültem beszélgetni, de előtte fontosnak tartottam, hogy ellátogassak a B32 Galériába és megnézzem „Romantikus táj égő házzal” című kiállítását. Nagyon felkavaró anyagot láttam, és ismét rájöttem, milyen fontos a művész verbális megnyilatkozása és a művészettörténész kiegészítése. Ugyanis teljesen félreértettem Szurcsik képeit. Úgy gondoltam, hogy a képei segítségért üvöltenek, hogy vedd észre, elpusztulunk, minden ég és füstöl.

Festékfoltok a zongora billentyűin...