Műcsarnokblog

Gyökerek és szárnyak - Művészeti foglalkozás a Gyerekjogok Világnapja alkalmából

Goethe szerint ez a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk.

2019. november 18. - Műcsarnok Kunsthalle Budapest

unicef_5.jpg

November 20.

1989-ben ezen a napon fogadta el az ENSZ Közgyűlése a Gyermekek Jogairól szóló Egyezményt, mely – többek között – Goethe hitvallását is tükrözi.

A Gyermekjogi Egyezmény teljes konszenzuson alapuló nemzetközi megállapodás, ami azért jött létre, hogy a világ minden országában ugyanazokat a gyerekjogokat tartsák be. Van még tennivaló azon a téren, hogy valóban az egész világra kiterjedjen ez a magától értetődő szemlélet, de a UNICEF képviselői jó úton haladnak. Az ígéretek még nem teljesültek maradéktalanul, számos helyen még napjainkban is sok gyereket fosztanak meg a jogaiktól.

Magyarország 1991-ben írta alá az egyezményt, azóta nálunk is az abban foglalt jogok veszik körül és védik gyermekeinket. Ennek alapján a gyermekjogok minden 18 év alatti embert megilletnek. Az Egyezmény három legfontosabb pillére

- a gondoskodás-ellátás,
- a védelem és a részvétel joga,
- valamint az, hogy a gyerekek ellátása, táplálása, tanítása, testi-lelki védelme minden társadalom kiemelt feladata.

A gondozás és ellátás azt is jelenti, hogy a gyerekek hozzáférhetnek különféle erőforrásokhoz, de olyanokat is megkaphatnak általa, mint a szeretet, az önbecsülés, a tudás és a bennük rejlő képességek kibontakoztatása.

A védelem nemcsak a család és a  szülők dolga, hanem mindenkié, aki a gyerekekkel kapcsolatba kerül, így a családnak, a kisközösségnek, az intézményeknek és szakembereknek, de a törvényeket alkotóknak is figyelnie és védenie kell a gyerekeket. Valójában az egész társadalom feladata az erre való figyelem. Mondhatnánk, hogy ez így természetes, hiszen egy társadalom fejlettségi fokát és érettségét az mutatja, hogyan bánik az elesettekkel, a gyengékkel. A gyerekek nem gyengék, hanem a jövőbe vezető út zálogai, lehetőségei, ezért fontos, hogy figyeljünk rájuk, óvjuk őket, lehető legjobb tudásunkkal és szeretetünkkel védelmezzük és vezessük őket. Az aktív cselekvésen (például hogy részt vehessenek az őket érintő döntések meghozatalában) túl azt is jelenti, hogy a gyerekek megnyilvánulhatnak, egyénenként és csoportban is, elmondhatják a véleményüket, kifejezhetik az érzéseiket. Ne féljenek beszélni mindenről, ami foglalkoztatja őket, a felnőtteknek pedig kötelességük meghallgatni és komolyan venni, amit mondanak.

A világon ma 195 ország fogadta el a Gyermekjogi Egyezményt (csak az Amerikai Egyesült Államok nem), azonban a Föld különböző részein nagyon eltérő feltételek és életkörülmények döntően meghatározzák a gyerekek (és a felnőttek) életét, lehetőségeit. Alapvető jogaik azonban minden gyermeket azonos módon illetnek meg, arra való tekintet nélkül, hogy hol és milyen körülmények között él, milyen nemzetiségű, milyen nyelven beszél, milyen a bőrszíne vagy a vallása, hogy fiú-e vagy lány, vagy esetleg valamilyen fogyatékkal él. Magyarország a Gyerekjogok Világnapja alkalmából ismét csatlakozik a UNICEF globális kezdeményezéséhez, és kékbe borítja a világot, hogy ezzel is felhívja a figyelmet a gyerekek speciális jogaira. Idén nemcsak a főváros, hanem az egész ország fontos középületei is kékbe öltöznek.

November 20-án felcserélődnek a szerepek: a gyerekek veszik át az irányítást az élet főbb területein, olyan ajtók nyílnak ki előttük, amelyeken máskor csak kiválasztott felnőttek léphetnek be. Az elmúlt években a Gyerekhang kampány keretében gyerekek szólaltak fel az Országgyűlés épületében, birtokba vették a rendőrség és a Budapesti Közlekedési Központ irányítóközpontját, újságokat szerkesztettek, mentősöktől tanultak, beleshettek a színházi kulisszák mögé, sportklubok és nagykövetségek látták vendégül őket. Idén is sok izgalmas területen hallathatják majd a hangjukat. Harminc éve a világ vezetői ígéretet tettek a gyerekeknek. A jogaikat összefoglaló dokumentum lett a történelem legszélesebb körben jóváhagyott emberi jogi megállapodása, ami az azóta eltelt idő során gyermekek millióinak életét tette jobbá. Meg kell értetni az állam, az üzleti élet és a különböző közösségek vezetőivel, hogy teljesítsék ígéreteiket, és tegyenek a gyerekjogok érvényesüléséért.

Figyelemfelkeltésként idén először Gyermekek Világnapja címmel egy egész napos, ingyenes eseményre kerül sor november 20-án az Akvárium Klubban. Beszélgetések, neves szakértők, a gyerekek ügye mellett elkötelezett sztárok, játszósarok, expo és közösségi programok várnak minden érdeklődőt. Olyan fontos témák kerülnek terítékre, mint az anyaság és a munka kapcsolata, a gyermekkori traumák, a pozitív szülőség, a környezetvédelem, a gyermekjogok és az élménypedagógiai módszerek. A látogatók szakértőktől tudhatják meg, miként védekezhetnek a gyerekeket érintő online bántalmazás ellen, hogyan érintheti a válás a gyerekeket, mire való az állatterápia és mi a jó gyerekkönyvek titka. A program hasznos és tartalmas időtöltést kínál mindenkinek, aki szülő, szülő szeretne lenni, vagy csak érdeklődik a gyermeket érintő témák iránt.

unicef_2.jpg

Az idén kékbe öltözik a Műcsarnok épülete is, jelezve, hogy az UNICEF kezdeményezése mellé áll.

A Műcsarnok művészetpedagógiai programjaival tevékenyen részt vesz a gyerekek nevelésében. Elengedhetetlenül fontos, hogy a képzőművészeten keresztül kommunikálnak a felnövő generációval. Schopp Ildikó pedagógus vezette programokra mindenkit szeretettel várnak. Őt kérdeztem.

A művészetpedagógia alapján a rajz, a festés, a zene, a mozgás és a színjátszás a gyermeki önformálás, önismeret s egyben a másik ember megismerésének sajátos eszközei. Ha jól gondolom, erős empátia fejlesztő hatása is van. Ez elengedhetetlen egy „jól működő” világban.

Schopp Ildikó: A diákok számára nagy lehetőség a tapasztalati tanulás (learning by doing), miközben jól érzik magukat. Csoportban dolgozni jó; felismerni, hogy egy csoport tudása mindig több mint az egyéné, mivel a tudások összeadódnak. Van, akinek jobban megy a verbalitás, más ügyesebben oldja meg a vizuális feladatokat, vagy a lexikális ismereteit teszi be a közösbe, esetleg a szervezőképességét a hatékonyságért. Az összedolgozás a kulcs, nem utolsó sorban az egymástól tanulás lehetőségét is felkínálja az ilyen típusú foglakozás. Ez a tudás nagyon fontos a problémák felismerésében és a megoldások keresésében. Arról nem is beszélve, hogy a jövő az együttműködéseké, a kreatív, rugalmas, a változásokra jól reagáló együttműködő partnerekből válhatnak a problémamegoldásban sikeres felnőttek, erre kéne kondicionálni a fiatalokat a saját érdekükben. Erre is alkalmas a művészetpedagógia. 

Sajnos, a közoktatásban a művészeti nevelés nagyon kis mértékben van jelen, ezért fontos lenne a mindennapok részévé tenni ezt a sajátos módszertant. Mi a véleményed arról a szélsőségesnek mondható kijelentésről, hogy a mai iskolarendszer az esztelenség, előítéletek és melléfogások szövevénye, ahol csupán a „gyermek lélekgyilkolása” folyik? A hagyományos iskola teljes mértékben kiöli a gyermek természetes tudásvágyát, megfigyelőképességét, önállóságát?

Schopp Ildikó: Rendkívül fontos megőrizni a fiatalok kíváncsiságát, ez az, amivel dolgozni lehet. A felfedező pedagógia – amit a foglakozásokon is gyakorolunk – a gyermekek kíváncsiságára épít, azon keresztül juttatható el hozzájuk az információ. Ha megszűnik a kíváncsiság, nem kapcsolódnak be, nem élik át a felfedezés örömét, amire minden kiállítás lehetőséget ad, mikor könnyebben, mikor nehezebben. Az Alkoss te is foglakozások törekednek ezt a kíváncsiságot felkelteni és a másfél óra alatt fenn is tartani.

Mit tapasztalsz munkád során: vajon a gyerekkorban megkezdett művészettel való foglalkozás valóban a hétköznapok fölé emeli az embert, a gyereket, és feleletet keres az élet nagy kérdéseire? Úgy gondolom, ezt konkrét módon teszi, érzéki benyomások, vizuális élmények alapján. A művészet, mint a valóság megismerésének sajátos formája, fontos nevelőeszköz is. Elősegíti az élet értékeinek, szépségeinek felfedezését, kellemessé teszi az emberi környezetet, gondolatokat, érzéseket örökít meg kőben, szóban, hangban, színekben. 

unicef_4.jpg

 

Schopp Ildikó: A művészet kérdéseket tesz fel, ezekre mindenki egyéni módon tud válaszokat adni. A művészetpedagógia célja számomra az, hogy ezeket a kérdéseket felfedezzék a fiatalok, és a maguk egyéni módján találjanak választ rájuk. Jöjjön létre a kapcsolat a művek és a fiatalok között. A véleményük akár pozitív vagy negatív, a lényeg az, hogy legyen saját véleményük! Alakítsák ki, fogalmazzák meg (ezek lehetnek vizuális megoldások, válaszok), vállalják fel a többiek előtt, akár vitatkozzanak is a látottakról. A véleményformálás jártasságot, a jártasság otthonosságot ad, ami segíti a művek befogadását, feldolgozását, felfedezését és élvezetét.

Hogyan kell elképzelni egy ilyen foglalkozás előkészületeit? Hogyan készülsz a legőszintébb és legkritikusabb közönséggel, a gyerekekkel való találkozásra?

Schopp Ildikó: Az ismerkedés az új anyaggal az első, majd hozzá kell olvasni rengeteg háttéranyagot, amíg összeáll bennem a kép ahhoz, hogy ki tudjam alakítani, megtervezni a foglakozást, el kell tudjam képzelni, mi milyen hatást fog kiváltani belőlük, mivel kelthetem föl a kíváncsiságukat, és a legfontosabb: megtalálni azt a motívumot, ami az életkorukhoz, az érdeklődésükhöz, az éppen aktuális állapotukhoz tud kapcsolódni. Természetesen mindent rugalmasan kell kezelni, mert ami az egyik csoportnál bejön, a másik érdeklődését esetleg nem kelti fel annyira, szóval sokszor az improvizáció a megoldás, ami nem tud létrejönni alapos felkészülés nélkül.

A Műcsarnok szeretettel és szakértelemmel várja alsó tagozatos iskolai csoportokat az UNICEF Gyermekjogok Világnapja alkalmával meghirdetett rendhagyó ingyenes programjukra. A jelentkezéseket korlátozott számban, a beérkezés sorrendjében tudják fogadni. Információ: a Műcsarnok honlapján.  A programra érkező osztályok megtekinthetik az EGYSZER VOLT, SOKSZOR VOLT című kiállítást, ahol Serge Bloch rajzai és Frédéric Boyer szövege alapján megelevenednek az Ószövetség történetei, a Teremtés könyvének legismertebb részei.

Az animációs filmeket nézve és a történeteket hallgatva a résztvevők mini montázsokat készítenek, melyeket a biblia történetei ihletnek. A rendhagyó nap alkalmával a kiállítás előterében egy makettet állítanak fel: Noé bárkáját, melyet Dupaj Péter készített. A makett alkotójának jelenléte alkalmat ad arra, hogy a gyerekek kérdezhessenek a makettkészítés módszeréről, gyakorlatáról.

November 20-a kapcsán a további művészetpedagógiai foglakozásokat is érdemes figyelemmel kísérni a Műcsarnokban:

http://mucsarnok.hu/mucsarnok/muveszeti_foglalkozasok.php

Gyerekek!

A kékbe borult Műcsarnok is mellétek áll!

Fontos tudni, hogy a jogok segítenek abban, hogy biztonságban és boldogan élhessetek. A jogaitokat törvények védik, és ne felejtsétek el, hogy minden olyan alapvető emberi jog megillet benneteket, ami minden embert születésénél fogva. Jogaitok vannak, ami annyit jelent, hogy vannak dolgok, amiket megtehettek, másoknak pedig kötelessége mindent megtenni annak érdekében, hogy ti boldogan, egészségesen és biztonságban éljetek. Nektek is is kötelességetek mások jogait tiszteletben tartani. Ha tisztában vagytok a jogaitokkal és megtanultok velük együtt élni, akkor megtapasztaljátok az együttműködés erejét, mások tiszteletben tartását, és ezzel együtt a saját igényeitek, szükségleteitek, érzéseitek kifejezésre juttatását is.

Vigyázunk rátok!

Írta: Hangyál Judit

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mucsarnok.blog.hu/api/trackback/id/tr1515311422

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása