Műcsarnokblog

„Tűz, jöjj velem!”

2019. március 19. - Műcsarnok Kunsthalle Budapest

Március 20. Műcsarnok

David Lynch kiállításának tárlatvezetői:

Horváth M. Judit és Stalter György Balogh Rudolf-díjas fotóművészek

1_stalter_horvath.jpg

http://lathatatlansarvar.hu/csaloka-latszat-a-galeria-arcisban-horvath-m-judit-kiallitasa/

Fotó: Auer Gábor

1., Az utóbbi időben egyre több múzeum és galéria szervez tárlatvezetést, gyakran a társművészetek vagy az adott művészeti ág képviselőivel. Március 20-án a Műcsarnokban viszitek magatokkal a közönséget. Mennyiben más feladat ez, mint az alkotóművészi mindennapoké?

Nagyon más, hiszen az ember nem hoz létre önálló művet, de befogadóként, nézőként inspirálóan hat ránk is, és a személyes érzéseinket, gondolatainkat osztjuk meg azokkal, akik kíváncsiak a David Lynch kiállítás által kiváltott reflexióinkra. Mindenki saját magán keresztül értelmezi a látottakat, esetleg meghallgat minket és másokat, aztán alakíthatja ki a saját képét, saját „kis történeteit”.

2., Legendás emberi és szakmai kapcsolat a tiétek. Hogyan hat rátok az, hogy a Műcsarnok tárlatvezetésére is együtt készültök?

Hálás feladat, a felkérés miatt sokkal jobban elmélyültünk David Lynch munkáiban, újra megnéztük a filmjeit, és annyi év után még mindig működik a borzongás, amit kivált. Elkezdtük közösen olvasni a közel múltban megjelent Aminek álmodom (Room to Dream) című önéletrajzi könyvét, amit enélkül nem biztos, hogy a kezünkbe kerültvolna. Izgalmas olvasmány az alkotás folyamatáról és David Lynch emberi, szakmai kapcsolatairól, így jobban megértjük őt.

3., A közös munka folyamata és az individuális művészi lét nálatok hogyan válik ketté, illetve hogyan érkezik megint közös pontra? Ennek a folyamatnak az íve nagyon érdekes lehet.

Folyamatos párbeszéd zajlik közöttünk, gyakran nem értünk egyet, a személyiségünk különbözősége miatt másként hatnak ránk a látottak, hallottak, de mindkettőnk számára fontos a másik véleménye, aztán megyünk tovább a saját fejünk után.

53379795_10156506081434862_4606510080324534272_o.jpgFotó: Műcsarnok

4., David Lynch vizuális világa elképesztően megosztó. Kiszámíthatatlan és extrém. Polihisztor zseni, aki, a filmeken kívül fest, képregényeket rajzol, lemezeket készít, de a „filmes szakma” nemigen fogadta be. Ez alatt azt értem, hogy nem hullottak az ölébe filmes elismerések: négy Oscar, négy Golden Globe jelölésből egy sem virít az otthoni polcán. Egyedül az Arany Pálmát kapta meg. Mit gondoltok, mi a legfontosabb oka annak, hogy a vizualitása nem töri át a szakma plafonját, annak ellenére, hogy Lynch a popkultúra ikonjává vált? Egyes kultúrafogyasztó rétegek rajongva imádják. Fontos egyáltalán a szakmai szempont?

Egész életműve igazolja, hogy öntörvényű alkotó, örökös kísérletező, nemcsak a vizuális kultúrában, de a hangok, a zene világában is. A szakmai plafont szerintünk nem Hollywood, nem az Oscar és a többi díj jelenti, és bőven kárpótolja az érzékeny széles rajongó tábor. Alighanem már neki sem olyan fontos a szakmai elismerés, mint korábban, legalábbis ez derül ki a The Art Life életrajzi dokumentum filmből, bár a sztárságát nagyon tudatosan építette fel és használja a mai napig.

5., Számotokra mi a legfontosabb David Lynch világában?

A mi szemünkben Línch elsősorban filmrendező, hiszen a filmjeit ismerjük a legjobban. A látvány és a hang olyan egységben működik nála, ami nyomot hagy az emberben. Festőként nem tudjuk igazán megítélni, de az animáció területén is zseniális.

6., És fotográfus szemmel, technikailag?

A kiállítás fotóanyagán kívül viszonylag kevés fotográfiai munkáját ismerjük, azt is inkább az internetről, a teljes életmű részeként viszont izgalmas, hogy a több mint 40 éves Radírfej képeinek hangulata tér vissza a kiállításon. Hogy technikailag hogyan készültek és mit jelentenek a kis történetek, a Small Stories képei, azt nem árulja el, az ő titka marad. A tárlatvezetésünkön megpróbáljuk megfejteni.

2019. március 20. 19 óra. Műcsarnok. Exkluzív tárlatvezetés Horváth M. Judit és Stalter György Balogh Rudolf-díjas fotóművészekkel David Lynch Small Stories / Kis történetek c. kiállításán.

írta:Hangyál Judit

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mucsarnok.blog.hu/api/trackback/id/tr1614701506

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása