Egy hartai falitéka helyreállítása

2018. június 29. - Műcsarnok Kunsthalle Budapest

Holló László nevéhez, illetve a Holló Műhelyhez fűződik a KÉZ│MŰ│REMEK kiállításon megtekinthető hartai falitéka helyreállítása. Ennek apropóján kezdtünk beszélgetni.

- Családi hagyomány, hogy népi mesterségekkel foglalkoznak?

- Édesapám, Holló Mihály rajztanár volt, édesanyám, Nagy Katalin pedig textiltervező iparművész,  aki az Országos Királyi Magyar Iparművészeti Iskola hallgatóival hetente egy napot a Nemzeti Múzeum néprajzi tárában tárgyak, motívumok rajzolásával töltött. Az 1920-as évek elején Gödöllőn ők hozták létre a főként bútorfestéssel foglalkozó Holló Műhelyt,  amely a Belvárosban és Jászdózsán még ma is működik.

_mg_7945.JPG

- Népművészet, népi tárgyak – mit tekintünk ezeknek?

- A népi tárgyak jelentése az utolsó másfél száz év alatt számtalanszor átértelmeződött, ezért szükséges lenne a szóhasználatról (népművészet, népi tárgyak, magyaros ízlés, népi iparművészet stb.) egy vitát kezdeményezni gyakorlati szakemberek, nyelvészek részvételével. Jómagam azok közé tartozom, akik azt vallják, hogy a népművészeti, népi tárgyak zömében azok a javak, amelyeket a korábbi századokban az önellátó paraszti közösségekben, illetve azok részére készültek. Az iparosodás eredményeképpen a hagyományőrző közösségeink a 20. század közepére felbomlottak, a népi tárgyak készítése és használata gyakorlatilag megszűnt.

Az ipari tömegáru  térhódításának ellenáramlataként a 19. század második felétől a kézműves tevékenységet tovább éltető mozgalmak születtek, amelyek különféle formában ma is élnek.

_mg_7950.JPG

Az ezek révén megszületett tárgyakat én a tradicionális kézműves alkotásokhoz sorolom, de miután az ihlető forrásuk a népi hagyomány, elengedhetetlen, hogy a művek alapanyaga, készítésmódja, szerkezete, formája, díszítménye megfeleljen a hagyományoknak, ezen túl a művek ma is jól használhatók legyenek és harmonikusan illeszkedjenek környezetükbe.

A Műcsarnokban megrendezett KÉZ│MŰ│REMEK c. kiállítás a nevének megfelelően az utóbbi évek kiemelkedő kézműves remekeit mutatja be.

_mg_8259_1.JPG

- Hogyan jutott eszébe, hogy egy 200 éves tárggyal és annak másolataival vegyen részt ezen a kiállításon?

- A munkám során sokszor megihletett a Kárpát-medence festettbútor-kultúrája. A hartai festett bútor egyike volt a kedvenceimnek a madaraival, lovasaival, tiszta szimmetrikus rendjével, évszámmal ellátott darabjaival, amelyek segítségével ez a bútorstílus fejlődése nyomon követhető a 19. század elejétől a második világháborúig. Már korábban is szerettem volna egy kamarakiállítást rendezni hartai bútorokból. Ezek közé tartozott az az 1817-es keltezésó falitéka, amelyet 1884-ben átfestettek. A tárgybemutatási koncepció az volt, hogy elkészítjük az 1884-es állapot másolatát, letisztítjuk a másodlagos lefestést és elkészítjük az 1817-es festésű téka másolatát is. A kiállításra felajánlott tárgyaim közül ezt a három tárgyat fogadták el a rendezők.

Falitéka vagy faliszekrény egy tárolóbútor. Felfüggesztették vagy falba mélyesztették, ez a klasszikus falitéka. Előfordult, hogy lábakon állt, padra vagy földre állították, ezt nevezik a talpas vagy lábastékának. Kis méretű szekrény, amelynek egyetlen ajtaja keskeny, gyakran rácsos. A téka általában az ajtóval szemközt, a szentsarokban állt. A 13-15. század óta használják. Tároltak benne imádságos vagy egyéb könyvet, italos vagy orvosságos edényt, tálakat, de akadt, aki a tejet rejtette a szerénybe. A szentsarokban álló tékában szentszobrok álltak.

- Látszólag egyszerű mechanikus munkának tűnik, vannak, akik a másolást nem is tartják alkotói folyamatnak. Mit gondol erről?

- Nem tudom, hogy ezek az emberek hogyan vélekednek az előadóművészetről. Végülis egy kotta alapján bárki elénekelhet egy operaáriát vagy egy népdalt, csak kottaolvasási képesség és képzett hang kell hozzá. A tradicionális tárgyak másolásához sem kell más, mint szakma- és anyagismeret, formaérzék, gyakorlat, ezek után egyszerű az egész.

_mg_7949.JPG

- Jelentett-e bármilyen nehézséget a másolat elkészítése?

- Első pillantásra minden egyszerűek tűnt, hiszen kiváló mesterek együttes munkájának eredményeképpen állítottuk helyre a tékát és készítettük el a másolatokat. Kiss Margit néprajzkutató, restaurátor, Juhász István asztalos, Szabó Benedek lakatos, Molnár Gábor kovács, Kovács Istvánné, Tábori Tiborné, Holló László bútorfestő és Rózsás Antal faszobrász vett részt a munkában. Meg kellett küzdeni a faanyag száradásával, a zár elkészítésével, a húzógombok esztergálásával. Megfelelő porfestékek hiánya miatt sajnos lemondtunk a kazein tempera használatáról, amelyet nagy hibának tartok.


_mg_8253.JPG

- Van-e folytatása a családi vállalkozásnak, hogy látja a jövőt?

- Gyerekeim, Dávid és Anna besegítenek, a társadalmi közeg is segíti a hagyományos kultúra éltetését. Csak reménykedni lehet, hogy a Zeneművészeti Egyetemhez hasonlóan az Iparművészeti Egyetem is felismeri népi kultúra megismertetésének fontosságát, legalábbis az érdeklődő hallgatók részére lehetővé teszi, hogy ezzel foglalkozzanak.

- Köszönöm, hogy mesélt nekem!

 Holló László hartai falitékája augusztus 10-ig megtekinthető a KÉZ│MŰ│REMEK kiállításon.

 Írta: Vámosi Eszter

A bejegyzés trackback címe:

https://mucsarnok.blog.hu/api/trackback/id/tr6614081093

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.