Matyó hímzés vagy kalocsai?

2018. június 05. - Műcsarnok Kunsthalle Budapest

A Kéz|Mű|Remek. Népművészet. Nemzeti Szalon 2018 című kiállításon számos kézzel hímzett tárgyat láthat a nagyközönség. Vajon felismerik az ismerősnek tűnő minták közül, hogy melyik a messze földön híres matyó és melyik a kalocsai hímzés? 

Sokan összekeverik a két hímzést, pedig semmi közük egymáshoz. A matyó hímzés közel 200 éves múlttal rendelkezik. Mezőkövesd környékén terjedt el, leginkább az Alföld északi részén. Legjellemzőbb motívumai a szívrózsa, a cserfarózsa, a cipe – vagy cipő –, a madarak, a matyórózsa, a bimbók, a körök és a macskafark. A legenda szerint egyszer egy matyó legényt elvitt az ördög. A síró menyasszonynak azt szabta feltételnek, hogy ha visz az ördögnek egy tele kötény színes rózsát, visszaadja a szerelmét. Lévén tél volt az okos menyecskének jobb nem jutott eszébe: telehímezte a kötényét rózsával, és ezzel megmentette a kedvesét. A hagyomány szerint a mezőkövesdi lányok, de a legények is ezért viselnek a mai napig cifra kötényt az ördög ellen, és ezért lett a matyó hímzés központi eleme a rózsa.

matyo4.jpg

Hogy az okos menyecske példáján okulva, vagy sem, azt nem tudni, de az íróasszonyok nemzedékeken át előre megrajzolták a mintákat, amit aztán a többi asszony kihímzett. A legismertebb íróasszony Kis Jankó Bori volt, akinek nagyapja, a híres szűcsmester még a 19. század közepe táján a női kisbundákat virágozta. Lánya, majd unokája is az ő műhelyében tanulta matyó szűcshímzés kompozíciós rendjét, színharmóniáját. Kis Jankó Bori alkotta meg a matyó rózsa legtöbb variációját, amiért állami kitüntetésben is részesült, emlékére háromévente hímzőversenyt rendeznek. 

matyo_kis_janko_bori.jpg

A hímzésekhez rendszerint fekete klottanyagot vagy fehér vászont, gyapjú- és gyöngyfonalat használtak. Eleinte lepedőszélre és ingujjra varrták a motívumokat. Az 1896-os millenniumi kiállításon lett a matyó hímzés országos hírű, ekkor a terézvárosi templomban népviseletbe öltözött menyasszony és vőlegény  mutatta be a matyó lakodalmi szertartást. Nemcsak ahímzés, de a mezőkövesdi lakodalmas is igen népszerű lett, ez utóbbi  ma is idegenforgalmi látványosság. Ettől fogva a hímzés és a ruházat egyre nagyobb felületét díszítették hímzéssel. Jellemzően piros, zöld, sárga, kék, fekete és lila színekkel dolgozzák ki a matyó mintákat. A gazdag múltnak és az egyedi motívumoknak köszönhetően 2012-ben a matyó hímzés is felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökségeinek listájára. 

matyo1.jpg

A kalocsai hímzés nagyjából a matyóval egy időben, az 1860-as években fejlődött ki, legalábbis azóta követhető nyomon. Szemben a matyóval, a kalocsai két technikával készül. A lyukhímzést úgynevezett ütőfákkal nyomták elő, ezért a kalocsai hímzést az első előnyomda megnyitásának időpontjára datálják. A hímzett díszítések csak később jelentek meg a ruhákon. Itt a minták nem gondos tervezés nyomán születtek, hanem az íróasszonyok kék vagy lila festékbe mártott tollakkal, rögtönözve rajzolták fel a motívumokat. A kalocsai hímzést nem szűcsmesterséggel foglalkozó családok, hanem az asztalosok lányai vagy feleségei művelték, akik eredetileg a kékre festett bútorokat díszítették virágmotívumokkal. A matyót inkább falusiak viselték, míg a kalocsai hímzést inkább a városi lakosság számára készítették. 

Aki szeretne többet megtudni a matyó hímzés titkairól, látogasson el június 14-én 18 órakor a Műcsarnokba, a Talányos népművészet – hogyan fog kezet a matyó hímzés a kortárs kultúrával? című eseményre.

Írta: Vámosi Eszter

A bejegyzés trackback címe:

https://mucsarnok.blog.hu/api/trackback/id/tr9514009424

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.